Stadiontörténet

A SÓSTÓI STADION TÖRTÉNETE

A KEZDETEK
Az egyesület első pályája a Berényi úti salakos pálya volt, amelyet 1941—43 között építettek. Avatása 1943. szeptember 26-án volt. A háború után 1950-től 1959-ig itt játszotta a csapat a mérkőzéseit. Közben az első füves pályánk avatása 1955. tavaszán volt, de ugyanakkor a salakos pályát meghagyták edzőpályának. A füves pályán játszott a csapat 1955—59 között és 1962-től 67-ig. Az utolsó bajnoki mérkőzés a Berényi úti pályán az 1967-es bajnokság utolsó előtti fordulójában a VT Vasas—Ganz Mávag 5:l-es mérkőzés volt. Szép búcsú volt, a csapat ezzel a mérkőzéssel NB l-es tagságot váltott.

A SÓSTÓI STADION
A csapat háromszor költözött a Sóstói stadionba, mire végleg ott is maradt. Először 1948-tól 50-ig, az egyesülés után FDSE néven játszottak ott két évet, de mikor önállóak lettek, visszaköltöztek a Berényi útra. Második alkalommal 1959-től 62-ig játszott a Sóstón a csapat, ugyanis 1959-ben a Vasas lett a pálya tulajdonosa. 1963-tól 67-ig, amikor a pályát átépítették, a Vasas ismét a Berényi úton játszotta bajnoki mérkőzéseit. A harmadik alkalommal 1967. szeptember 30-án avatták fel a pályát Pap István üdvözlőbeszéde után a VT Vasas—Erfurt mérkőzéssel.

	Pap István vezérigazgató üdvözlőbeszéde

Az első gólunkat az új létesítményben Bognár Ferenc szerezte 22 m-es szabadrúgásból. Az első bajnoki mérkőzést az újjáépült Sóstói stadionban az 1967-es NB I/B bajnokság utolsó fordulójában játszották. Az ellenfél a Kecskemét volt, 3:0-ra győztünk, de a mérkőzés eredményétől függetlenül a VT Vasas már bejutott az NB I-be. Azóta megszakítás nélkül Sóstón játszik a csapat. 1975 őszén ismét átalakítást végeztek, az állóhelyet bővítették.

1978-tól esti mérkőzésre is alkalmas a pálya: elkészült Magyarország egyik legjobb világításával rendelkező stadionja. Az első lámpafényes meccset 1978. október 18-án játszották: Videoton - Honvéd 1-0, gólszerző Nováth György.

Négy évvel később újabb modernizálás következett. 1982-ben újra átalakították a stadiont, és így az egyik legszebb sportlétesítménye országunknak. A stadion értékét még növeli, hogy ez az első olyan stadion, amely a klub saját erejéből készült. Joggal lehetünk büszkék rá.
 

JELENLEG A BAJNOKOK LIGÁJÁRA IS ALKALMAS
A legutóbbi felújítás során, 2002-ben, a régi főlelátót teljesen lebontották, s az új, korszerű építményt 2004-ben adták át. Az átépített létesítményben a nézőtér egyharmada fedett, kiépítették az egyedi beléptető, és térfigyelő rendszert, van irányító helység, külön helyet alakítottak ki a sajtó és a VIP vendégek számára, s a többi igen szigorú UEFA előírásnak is maradéktalanul eleget tettek. Ezáltal a stadion egyike lett az ország három olyan labdarúgó sportlétesítményének, amely minden nemzetközi előírásnak megfelel és a hazai mérkőzéseken túl akár komoly nemzetközi összecsapások színhelye is lehet. Könnyen előfordulhat, hogy ha a jövőben bármelyik magyar csapat BL vagy UEFA mérkőzést játszik, annak helyszíne a fehérvári stadion lesz.

Az esti mérkőzések alkalmával az átlagos fényerő 1500 Lux, amelyet négy, 55 méter magas lámpatorony biztosít. A pálya ilyen szintű megvilágítása lehetővé teszi, hogy akár UEFA-kupa mérkőzések közvetítésének színhelye legyen a stadion. A játékteret, egyelőre nem túl korszerű talajszerkezetű fű borítja, amelynek locsolását 10 beépített szórófejjel oldják meg. Ezek közül nyolc a pálya területén kívül, míg kettő a kezdőkörtől jobbra és balra húsz méterre helyezkedik el. A hátsó pályák locsolását is beleszámítva, nagyjából 30 ezer köbméter víz fogy évente. Amennyiben sikerül megoldani a közeli Sóstó vízpótlását, tervezik, hogy engedélyt kérnek a locsolás onnan történő megoldására. Ez nem csak gazdaságosabb, de a természetes víz a füvet sem veszi annyira igénybe. A nagypálya mögötti területen további játékterek találhatók, többek között egy műfüves pálya, amely a Bozsik-program keretében készült.

2010-ben valamennyi szektort székekkel szerelték fel, a bővítés nyomán a Sóstói Stadionban összesen 14 300 ülőhely várja a szurkolókat.