Marko Nikolics: „Mondhatni fanatikus vagyok, ha munkáról van szó”

Nem keresi a kifogásokat, inkább a munkában hisz új vezetőedzőnk, Marko Nikolics, akivel szerződésének aláírása után ültünk le beszélgetni. A 37 esztendős szakember elárulta, hogy miért döntött úgy, hogy a szerb bajnoki cím és kupagyőzelem után elhagyja a belgrádi Partizant, valamint többek között azt is megtudtuk tőle, hogy miért állt már 20 éves korában edzőnek.

Biztosan tudja, hogy ezzel a vezetéknévvel a Vidinél szinte kötelező sikeresnek lenni...

Ó, ez egy gyakori név Szerbiában (nevet). Természetesen ismerem Nemanját, remek játékos, mindenhol sok gólt lő, egy szerb edzőkolléga, Veljko Paunovics irányításával éppen az MLS góllövőlistáját vezeti. Száz százalékosan hiszek abban, hogy én is ugyanolyan sikeres lehetek itt, mint ő volt – azt hiszem, ezzel mindenki kiegyezne.

A 2016/2017-es szezon végén bajnoki címet és kupagyőzelmet is ünnepelhetett a Partizan vezetőedzőjeként. Miért döntött a váltás mellett?

A Partizan az egész régióban elismert csapat, 27-szeres bajnok, de mindössze most hatodszor sikerült egyszerre megnyernie a bajnokságot és a kupát is. Úgy éreztem, hogy Szerbián belül elértem azt, amit el lehetett érni a klubfutballban. A bajnoki cím és a kupagyőzelem mellett szerepeltünk korábban El-csoportkörben is, a szurkolók is kedveltek. Nekik ezúton is hálával tartozom, az egyik legnagyobb elismerés, hogy az egész stadion a nevemet skandálta. Amikor odamentem, kétezren voltak a lelátókon, a végén 25000-ren. Szeretném, ha Székesfehérváron is valami hasonló dolog történne. Új kihívásra volt szükségem és köszönöm Magyarországnak és természetesen elsősorban a Vidinek, hogy ezt meg is kaptam. Nagyon szeretnék ugyanúgy duplázni a Vidivel, ahogyan a Partizannal sikerült.

Mennyire ismerte a csapatot korábban?

Azt hiszem, éppen eléggé. Szerb edzőként nem csak a topligákat követtem napi szinten, hanem a régió futballját is, így Lengyelországot, Szlovéniát, Ausztriát, Svájcot vagy éppen Magyarországot is figyeltem. Ismerem a versenykiírást, a többi csapatot, az edzőket, a vezetőket és sok játékost is. Úgy gondolom, hogy jó csapatunk van, amely képes megnyerni a magyar bajnokságot. Egy jól szervezett klubot ismertem meg eddig, a keret nagyon erős, vannak rutinos és fiatal játékosok is, biztos nagy lesz a versenyhelyzet a csapatbakerülésért. Azért dolgozunk majd, hogy sikeresebb legyen a klub, mint az elmúlt szezonokban. Tudom, hogy épül az új stadion, ez is fontos dolog egy klub életében, örülök, hogy ennek a fejlődési folyamatnak én is a részese lehetek. Viszont, azt se felejtsük el, hogy az eredmények nem maguktól jönnek, mindenkinek az első naptól kezdve az utolsóig keményen kell dolgoznia ahhoz, hogy sikeresek legyünk!

Jelen állás szerint az NB I legfiatalabb edzője lesz a következő szezonban, Szerbiában pedig minden idők legifjabb élvonalbeli edzőjeként mutatkozott be 2008-ban. Miért döntött ilyen korán az edzősködés mellett?

Játszottam az utánpótlás-válogatottakban, de egy sérülés miatt nem tudtam tartani a lépést a korábbi csapattársaimmal. Sok poszton megfordultam, játszottam szélsőhátvédet, szélsőt is, de legjobban a klasszikus tízes posztján éreztem magam. De nem volt ez egy nagy karrier. A karakteremből adódóan nem tudtam elfogadni azt, hogy átlagos legyek valamiben, én a legjobb szeretnék lenni abban, amit csinálok. Amikor elkezdtem dolgozni, azt mondtam magamnak, vagy én leszek az ország legjobb edzője, vagy csinálok valami mást! Hét évig fiatalokkal foglalkoztam, majd a szerb élvonal legfiatalabb edzője lettem. Most itt is a fiatalabbak között leszek, de talán a legtapasztaltabbak közé is sorolhatnak, hiszen az elmúlt 17 évben gyakorlatilag megállás nélkül dolgoztam, és nemzetközi kupameccsek is vannak már mögöttem.

Milyen Vidire számíthatnak a szurkolók az előttünk álló szezonban?

Annak a csapatnak, amely nyerni szeretne, a játék minden elemében stabilitásra van szüksége. Tudnunk kell, hogyan építjük fel a támadást, hogyan szervezzük meg a játékot, hogyan megyünk át védekezésből támadásba, hogyan fejezzük be az akciókat, hogyan kezdjük el a letámadást, ha elveszítettük a labdát. Tudnunk kell levédekeznünk a különböző területeket, tudnunk kell, hogyan védekezünk a tizenhatoson belül, jól kell kihasználnunk a pontrúgásokat. Ha ezekből valami hiányzik, akkor nem vagyunk komoly csapat. A komoly csapatok stabilan futballoznak. Mindenki szereti mondogatni, hogy támadófocit szeretne játszani. Oké, ez elméletben jól hangzik. De mi van mögötte? Én is szeretnék minden meccsen 6-0-ra nyerni. Ha lehetséges, persze, rúgjunk sok gólt és ne kapjunk egyet se. De ez nem ilyen egyszerű, lényeg, hogy megtaláljuk az egyensúlyt az előbb felsorolt dolgok között és sikeresek legyünk.

Nincs túl sok időnk az első tétmérkőzés előtt, hiszen június 29-én már selejtező vár a csapatra. Mik a tervek az előttünk álló időszakra?

Csütörtökön az orvosi vizsgálatokkal kezdődik a felkészülés hivatalos része, majd jövő héten, hétfőn Ausztriába utazunk tíznapos edzőtáborba. Itt szeretnénk négy mérkőzést játszani, 19-én pedig kiderül, hogy ki lesz az ellenfelünk a selejtezőben. Nincs sok időnk, de ez nem lehet kifogás. Egyébként nincs is szükségünk kifogásokra, csinálnunk kell a dolgunkat, akkor megnyerhetünk Magyarországon mindent. Ha pedig van egy kis szerencsénk a sorsoláskor, akkor Európában is elérhetünk sikereket. Valószínűleg, csak az első két körben leszünk kiemeltek, ezért mondtam a szerencsét is, de inkább ne is szaladjunk ennyire előre, mindig az előttünk álló meccs a legfontosabb.

A csapatból valószínűleg Danko Lazovicsot ismerheti a legjobban, hiszen kétszer is együtt dolgoztak korábban. Mennyire ismeri a keret többi tagját?

Sok Vidi-meccset láttam az elmúlt időszakban, szóval sokat tudok a játékosokról. Néhányukra még akkor figyeltem fel a keretből, amikor máshol dolgoztam vezetőedzőnként. Neveket viszont nem mondok, mert sosem beszélek egyénekről a nagyközönség előtt. Az összes játékos felelősséggel tartozik nekem és a többi edzőnek, de nyilvánosan mindig megvédem őket és mellettük állok majd. Ez az én felfogásom, de ez nem azt jelenti, hogy az öltözőben nem beszélünk majd meg mindent. Azt viszont soha ne várják tőlem, hogy a sajtóban korholom majd a labdarúgókat.

Edzőként minden fontos információ megtalálható Marko Nikolicsról az interneten, de előbb-utóbb még a vezetőedzőknek is véget ér a napjuk és hazamennek a családjukhoz. Mit csinál Marko Nikolics, amikor nem a labdarúgással foglalkozik?

Házas vagyok, van egy kislányom, aki hamarosan kétéves lesz. A feleségem nagyon szereti Magyarországot, most értelemszerűen nagyon sok dolgunk van, de előbb-utóbb ők is követnek majd engem, mert nagyon fontos számomra a család, szeretek velük minőségi időt eltölteni. Emellett nagyon elhivatott, sőt, mondhatni fanatikus vagyok, amikor munkáról van szó. Tudom, hogy keveseknek adatik meg, hogy azzal foglalkozzon, amit szeret csinálni, én közéjük tartozom, ezt pedig igyekszem meg is becsülni.